![]()
Premontrei rendház és múzeum (műemlék). A XVI. századi
eredetű műemléképület késő barokk, copf stílusú, középrizalitos jelenleg az
1802-1808 között átépített formájában látható. Díszes homlokzatán a szintek
között tagolt övpárkány húzódik a rizalitot jón félpillérek tagolják. Négy
rozettás konzolon finom mívű kovácsoltvas erkély húzódik. Déli homlokzatának
folytatásaként fal emelkedik, melyen gyámköves pilléreken nyugvó kosáríves kapu
nyílik az udvarba. Rajta szép kidolgozású domborműves címer látható. A nyugati
homlokzaton található főbejárat két oldalán Szent Norbertnek és Szent Ágostonnak a
XIX. század elejéről származó, nagyméretű kőszobra áll. Nagytermének festése a
XIX. század első negyedéből való. Az épület ma a premontrei rendnek és a Csornai
Múzeumnak ad helyet. Teljes műemléki helyreállítása 1994-ben elkészült.
Egykori premontrei templom (műemlék). A középkori eredetű
(XVI. század) épületet 1774-1786 között teljesen átépítették barokk stílusban. A
torony a templom keleti részén, a szentély mögött emelkedik. Bejárati (nyugati)
homlokzata pedig összeépült a rendházzal. A templom csehsüveg boltozatos
előcsarnokában a bejárattól balra látható festett Pietá-szobor 1828-ban készült.
Az előcsarnok déli falán található a premontrei prépostság védőszentjét, Szent
Mihályt ábrázoló XIII. századi román stílusú dombormű, mely a templom
Árpád-kori elődjéből maradt fenn. Az északi falban pedig sziklabarlang utánzatú
kápolna található. Berendezése: barokk főoltár és szószék 1780, illetve 1790
körül. A bal oldali Mária-oltár Szerecsen Mária képe 1757-ben az akkori
Csehországból került ide. A Mária-oltárral szemben látható Szent Vendel-oltár
képe R. Russ 1874-ből származó alkotása. A kép alatti tabernákulum a bogyoszlói
Kiss Ernő népművész értékes fafaragása. A mellékoltárok (balról Szent Norbert,
jobbról Szent Ágoston) névadó szent képei Hieronimusz győri festő 1817-ből való
alkotásai. A főoltár-kép Mária mennybevitelét ábrázolja. Ismeretlen festő
alkotása a XIX. századból. A templom padjai szép faragásúak.
Római katolikus Jézus Szíve Plébániatemplom. 1936-38
között Körmendy Nándor tervei alapján építették. Az ország egyik legnagyobb
modern temploma. Kívülről négyszögletes, modern formájú. Hatalmas belső terében
szép falfestmények láthatók.
A Soproni út Szent István térre néző házsora, az ún. Palota-sor,
zömmel a XIX. század végén épült házakból áll. A Palota-sor impozáns, polgári
lakóházai közül figyelemre méltó a tornyos, zárterkélyes sarokház, melyet a
tősgyökeres csornai Kokas Ferenc épített 1877-ben.
Dreissiger-ház. Falán két ágyúgolyó közt található
emléktábla soraival a győztes csornai csatára emlékezhetünk: "Ezek az
ágyúgolyók az 1849. évi június hó 13-án e város falai között vívott
győzedelmes csatában e házba lövettek be...".
Mária-oszlop (műemlék jellegű). A copf stílusú alkotás
1780 körül készült. Talapzatán Szent Flórián, Szent Donát és Szent Sebestyén
szobrai láthatók.