Győr-Ménfőcsanak

Látnivalók

• Királyszék. A mesterségesen kiképzett halmon kőkereszt jelöli, hogy IV. Béla király látogatása idején, 1244-ben a közelben királyi ítélőszék állott.

  Megtalálható: Királyszék út (Győrtől Ménfőcsanak felé haladva, a helység határában kis halmon, öreg fenyőfák között, a 83-as úttól 20 m-re).
  Szabadon megtekinthető.
  Kisebb értékű vagy méretű látnivaló: 5 perc.

   

• Bezerédj-kastély (volt Esterházy-kúria) (műemlék jellegű), copf stílusú, klasszicista portikusszal. Az eredeti épületet Esterházy Pál építtette a XVII. században; a mai kastély 1780 körül épült, az udvari bejárata 1804-ből való. A Bezerédj család birtokába 1817-ben került. Az inkább úrilaknak nevezhető 14 szobás, magasföldszintes barokk épület klasszicista homlokzattal, bal oldalán ívelő mellékszárnnyal rendelkezik. Udvari bejárata tulajdonképpen kiugró erkély, melyre kétoldalról kocsifeljáró vezet. A fedett erkély oszlopai és a feljáró szegélye vörösmárványból készültek. A földszinti rész vastag falaival, boltíves helyiségeivel méltóságot és harmóniát sugároz.

  Az épületegyüttest 1988-ban állították helyre. Jelenleg művelődési központ és könyvtár. Itt kapott helyet a Galgóczi Erzsébet Emlékszoba is.
  Megtalálható: a település szívében, a 83-as út mellett, Győri u. 94.
  Csak kívülről tekinthető meg.
  Az emlékszoba látogatási ideje: keddtől péntekig 14-18 óráig, előzetes bejelentkezésre (tel.: 96/449-012) szombaton is; hétfő szünnap.

   

• Mária Magdolna-kápolna vagy Bezerédj-kápolna (műemlék jellegű), barokk (XVIII. század). Kriptája a Bezerédjek temetkezési helye volt.

  Megtalálható: a kastély mellett.
  Látogatási ideje egybeesik a Galgóczi Erzsébet Emlékszoba látogatási idejével; előzetes bejelentkezés: 96/449-012.
  Kisebb értékű vagy méretű látnivaló: 5 perc.

   

• Római katolikus templom (műemlék jellegű), barokk (1773). Hajója négyboltszakaszos, a szentély a nyolcszög három oldalával zárul. A bejárati homlokzatot hagymakupolás torony uralja. Az empire stílusú főoltár 1760, a rokokó mellékoltárok 1840 körül készültek. A szószék és a XVIII. századi padok harmonikusan illeszkednek a belső térbe. A templom belső festését 1952-ben Borsa Antal festőművész készítette.

  Megtalálható: Csanaki u. és Hegyalja u. kereszteződésében (a település keleti részén).
  Kulcs a plébánián, Csanaki u. 1.
  Rövid megtekintést igénylő látnivaló: 5 perc.

   

• Szentháromság-szobor 1884-ből.

  Megtalálható: Zsellér u. és Győzelem u. kereszteződése.
  Szabadon megtekinthető.
  Kisebb értékű vagy méretű látnivaló: 2 perc.

   

• Néhány régi nádtetős népi lakóház a Győzelem utcában.

  Csak kivülről tekinthető meg.
  Rövid séta: 10 perc.

   

• Rákóczi-kő. A néphit szerint a fejedelem a koroncói csata idején az itt állott szilfához kötötte lovát. Ma feliratos kő hirdeti ennek emlékét.

  Megközelítése: a Győzelem utcából.
  Szabadon megtekinthető.
  Rövid séta: 10 perc.

   

• Világosvár. A hajdani Ménfő és Csanak határában, jó kilátást nyújtó dombon állt Győr elővára, Világosvár a XVI-XVII. században. Helyét fakereszt jelöli a dombnyúlványon.

  Megközelítése: a Világosvár utcából.
  Rövid séta: 30 perc.

   

• Szabó János honvéd huszárszázados emlékoszlopa, aki a közelben esett el 1849-ben.

  Megtalálható: A ménfői állomás közelében (a település délnyugati részén).
  Szabadon megtekinthető.
  Kisebb értékű vagy méretű látnivaló: 2 perc.

   

  

   

A Bezerédjek öröksége
A ménfőcsanaki kastély és a kápolna

A ménfőcsanakiak büszkék történelmükre. Vallják, hogy településük már a kőkorban lakott volt, később a kelták és a rómaiak éltek a területen. A Honfoglalás után 1044. az első fontos dátum, a ménfői csata időpontja, ekkor csapott össze a III. Henrik német császár által támogatott Péter és Aba Sámuel csapata a királyi trónért.
Csanakon a legrégibb emlékhely a Királyszék. Itt tartott ítélőszéket IV. Béla 1244-ben. Tovább haladva a történelemben, Ménfő és Csanak határában a XVI. században emeltek őrkastélyt, majd elővárat, váracsot. A monda szerint vörös barátok is laktak itt, a Világosvárnak keresztelt területen.
Mint annyi más településnek, Csanakhegynek is volt Rákóczi-fája. A néphit szerint II. Rákóczi Ferenc ehhez a fához kötötte lovát, míg a koroncói csatát szemlélte. Bebizonyosodott, hogy a fejedelem nem járt ezen a vidéken, a mára már kipusztult szilfa mégis Rákóczi kultuszát, tiszteletét idézi... A település legrégibb, ma is álló épülete az egykori temetőkápolna, ma a kastélykertben álló kápolna sekrestyéje. 1804-ben Esterházy Pál épített nemesi kúriát Ménfőn. Később a határ és a major birtokosai a Bezerédjek lettek. Csanak, Csanakhegy és Ménfő szerepelt ebben a rövid kis történelmi bevezetőben. Ez a három község ugyanis különálló település volt, egészen 1934-ig, mikor is Ménfőcsanak néven egyesítették őket.
Ménfőcsanak legvonzóbb történelmi nevezetessége ma kétség kívül a Bezerédj kastély, s a kápolna. Ide kalauzoljuk mi is olvasóinkat. Az épületek a falu szívében, a 83-as út mellett, Győr irányából érkezve a jobb oldalon húzódnak meg, szerényen. A kápolnát széleskörű összefogással a közelmúltban tatarozták, állították helyre. A település hajdani földesurai, az Esterházyak birtokain egykoron tíz kápolna állott, ezek egyike volt a ménfői. A XIX. század első felétől már a Bezerédjek tulajdona volt, temetkezési helyül választották. 1948-tól kezdődően többször kifosztották, földúlták. Sötét évek következtek az épület történetében, egészen 1988-ig, a felújítási munkálatok kezdetéig. A helyreállítás a közelmúltban befejeződött, így a kápolna ma már méltó külsőben várja a látogatókat. A tervek szerint színvonalas koncerteket, különféle kulturális rendezvényeket tartanak itt.
A kápolna szomszédságában álló kastély ma művelődési központként működik. Munkatársai gyakori, változatos programokkal várják a környékbelieket, sokszor még Győrből is rendszeresen érkeznek érdeklődök a rendezvényekre. Legutóbb egy Galgóczi Emlékszobát alakítottak ki az épületben.
(Ménfőcsanak történetét már sokan földolgozták, így nem volt nehéz a válogatás az adatok között. Szabady János tanulmányát használtuk fel forrásmunkaként.)

Múzeumok, helytörténeti gyűjtemények

Galgóczi Erzsébet Emlékszoba
Bezerédj Kastély, Győri u. 94.
Nyitvatartás: keddtől péntekig 14-18 óráig, szombaton előzetes bejelentkezésre, tel.: 96/449-012; hétfő szünnap.

A ménfőcsanaki Bezerédj Kastélyban 1991. május 17. óta Galgóczi Erzsébet emlékét idéző kiállítás látható.
Az emlékszoba az írónő hagyatékából létesült, amely úgy idézi fel alakját és munkásságát, hogy megjelenteti környezetét is, amelyben az utolsó tizenöt évben élt. Az 1804-ben épült barokk kastély egy száz négyzetméteres boltíves, tágas helyiségében van az emlékszoba. Egyik oldalán a Galgóczi parasztszobáját idéző tárgyak, a másik oldalán dolgozószobájának berendezése láthatók.
Középen a tárlókban a rövid, de termékeny évek eredményei: különféle dokumentumok, kéziratok, a megbecsülés tárgyi bizonyítékai, a. tüntetések és a megjelent kötetek, kiemelve az életmű főbb állomásait.
Galgóczi Erzsébet író, dramaturg Ménfőn született 1930. augusztus 27-én, Ménfőcsanakon halt meg 1989. május 20-án. Összesen 21 kötete jelent meg. Írt riportokat, novellákat, regényeket, filmforgatókönyveket. Művei 39 országban jelentek meg 31 nyelven.

Borkóstolás a borvidék pincéiben

Horváth Miklós
Győri út 99. Tel.: 96/449-229

Kaltenecker Árpád
Győzelem u. 107/B. Tel.: 96/449-609

Pécsinger János
Ormos u. 14. Tel.: 96/449-707

Tar Attila
Sokorópátkai út 15. Tel.: 96/449-921

Ez a dokumentum az © ArraboNet tulajdona. E-mail cím: webmaster@www.arrabonet.gyor.hu
A rendszer jelenleg fejlesztés alatt áll, az esetleges problémákért elnézésüket kérjük!