![[ArraboNet Honlap]](/pic/arrabonet_emblema.gif){kind=small}
Rábaközi Múzeum
9330 Kapuvár, Fő tér 1., tel.: 96/242-557
Nyitva: 10-14 óráig, hétfő szünnap
Az ősi honfoglaláskori gyepű védelmére épült és a barokk időben végleges formáját elnyert várban rendezték be a Rábaközi Múzeumot. A helytörténeti kiállítás mellett szép fafaragásokat, kézimunkákat és kerámiákat tekinthetünk meg. E múzeumban állították ki a Pátzay Pál kapuvári szobrászművész munkásságát bemutató képzőművészeti anyagot is.
A térség évezredes múltjába századokkal ezelőtt még élő hagyományaiba
kalauzolják vissza a látogatót a kapuvári vár helyén épült kastélyban helyet
kapott Rábaközi Múzeum történeti-néprajzi kiállításai.
A környéken végzett ásatásokkor előkerült őskori kőeszközökkel
agyagedényekkel, a bronzkori fegyverekkel, valamint a tárlókban bemutatott más
tárgyakkal idézték meg az állandó kiállítás rendezői a tűnt korok emberének
megmaradt "dokumentumait".
Az
itt élt rómaiak nyomát császárkori pénzek, kerámiák, az avarokét pedig - sok más
mellett - díszes övveretek, ékszerek jelzik. Az Árpádok kora sem suhant el
nyomtalanul a táj felett. A föld mélyén nyugvó "bizonyítékokból" a
régészek keze nyomán a harcos korszak néhány emléke szinten megtekinthető a
tárlókban.
A bemutatott céhládák, kancsók, zászlók, mestermunkák és a korabeli
munkaeszközök a céhes világ felé nyitnak ablakot.
A történeti anyag további részét a török háborúk tárgyi és írásos emlékei, a
kocai polgárosodás állomásait pedig a korszakból származó bútorok képviselik.
Gazdag a múzeum néprajzi gyűjteménye is. A XIX. században, valamint az 1900-as
évek elején készültek a kiállított festett parasztbútorok, amelyeket egy
szobabelső egészébe illesztettek bele a rendezők. 
Megtekinthető még a századforduló Kapuvárának férfi, női viselete is. A térség
népművészetének jellegzetes darabjait, a csodálatos pásztorfaragásokat, szintén
felvonultatja a kiállítás egy másik része.
Rábaközi Múzeum öleli magába a Pátzay Pál szobrászművész munkásságát
bemutató képzőművészeti anyagot is. A kiállításon megtekinthetők a művész
értékes bronz kisplasztikái, plakettjei, művészeti írásai. A szülőváros,
Kapuvár és a művész kapcsolata haláláig tartott. Ezt a személyességet néhány
dokumentum, mindennapi életének tárgyai jelenítik meg a százados kastély falai
között.
Helytörténeti Gyűjtemény
9241 Jánossomorja, Rákóczi u. 67.
Tel.: 96/226-033 (Községháza)
Nyitva: csütörtökön 8-12 óráig; szombaton és vasárnap 14-18 óráig; hétfő,
kedd, szerda, péntek szünnap
Vezető: Őry Lászlóné
Jánossomorján, e kicsiny faluban találjuk az első magyarországi német nemzetiségi múzeumot, mely az egykori német lakosság életmódját mutatja be. A gyűjtemény régészeti, helytörténeti és néprajzi kiállítást ötvöz magában.
A Hanság Élővilága Állandó Kiállítás 9339 Öntésmajor, Rákóczi u.1.,
tel.: 99/250-334
Nyitva: október 15-től április 15-ig 9-16 óráig; április 15-től október 15-ig
10-17 óráig; ebédidő 12-13 óráig.
Aki kíváncsi az ismeretlen, kicsit titokzatos Hanságra, látogasson el a Kapuvártól északra, az Osli-Kapuvár út mentén fekvő Öntésmajorba, ahol az egykori major iskolájában egy kicsi, de annál szebb és beszédesebb kiállítást rendeztek be. Az első terem táblasora térben helyezi el a Hanságot és morfológiai kialakulásáról tájékoztat. Egy újabb helyiségben a képek sokasága, kitömött állatok sora található. Élethűen megkomponált környezetben varázsolják a látogató elé az élővilágot. A harmadik terem arról tájékoztat, miként illeszkedett be az ember a Hanság világába.
Nyaranta szervezi Fülöp Tibor, a Fertő-Hanság Nemzeti Park felügyelője fehértói
ornitológiai táborait a Hanság élővilágának megismerésére. A résztvevők egy
életre szóló élményről számolnak be. Ha viszont nincs elég időnk és elég mély
késztetésünk egy nyári táborra de mégis kíváncsiak vagyunk a sokat hallott, de
mégis ismeretlen és kicsit titokzatos Hanságra, látogassunk el Kapuvártól északra
az osli-kapuvári út mentén fekvő Öntésmajorba, ahol az egykori major iskolájában
egy kicsi, de annál szebb és beszédesebb kiállítást rendeztek be. Teremről teremre
újabb és újabb arcát is merhetjük meg a Hanság világának. Ezt próbáljuk most
felvillantani - irodalmunk nagyjainak "idegenvezetésével".
Az első terem táblasora térben helyezi el a Hanságot és morfológiai
kialakulásáról tájékoztat. Jókai Mór erről így ír: "Ez egy nagy
földterület, melybe mint tengerbe három folyam szakad bele. Elnyeli mind a hármat. Egy
negyedik keresztülvág rajta, s elvezet a Dunáig, ez aztán tetszés szerint mint
ahogyan a Duna vagy a Fertő magasabb, hol lefelé, hol felfelé folyik..." - már
nem Jókai szavaival - telepöttyözve tavakkal a sík területet. E tavak elevenednek meg
színes képek során a látogatók előtt. Jókai így ír tavaszi virágzásukról:
"Két hétig az egész tó egy virágágy lesz: rózsa, tulipán, csengettyű van
elszórva a felszínen."
Egy újabb teremben a képek sokasága. kitömött állatok sora, élethűen megkomponált
enteriőrök az állatvilágot varázsolják a látogató elé. Van, akit a hatalmas
szarvas látványa ragad meg, van, aki a képeket csodálja végig, megint más egy
pocsétában tocsogó vízimadarat, mert Tompa Mihály szép soraival: "Itt nő a
kardos sás, a barna buzogány /...jércéit a vízityúk viszi / Sűrű sorsa közt
zúgó nádasoknak". A vízi világ, majd a nádasok világa után lápos rétekre,
ligetes erdőkre jutunk, melyeknek jellegzetes növénye az éger. S megint egy költői
sor: "Tűz és ég természetű az égerfa. A vizes földben mint egy csont úgy
áll."
A harmadik terem arról tájékoztat, hogy miképpen illeszkedett be az
ember a Hanság világába. Milyen eszközöket használt a nád aratásához, mit
készített a nádból, mit adott nekik a Hany. Szinte hihetetlen módon a századforduló
iparosodó gazdagságának is adott energiaforrást, a tőzeget.
Igaz, Jókai és Tompa Mihály még más Hanságot látott. Megtette magáét a közel
1700 kilométer hosszú csatornahálózat. Ami megmaradt belőle, azt kell megőriznünk
és közel vinnünk az emberekhez. Megmutatni a természetes állapotot, amely nemcsak
parányi rovarok, hanem mindannyiunk otthona is. Erről győz meg a múzeum. Ezt hirdetik
Fülöp Tibor nyári táborai és erről szól Nagy László természetvédelmi
felügyelő okos-óvó tájékoztatója is. Fogadjuk meg szavaikat.
