![]()
Héderváry-kastély (műemlék). A település legismertebb épülete a háromszintes, három saroktoronnyal ékesített kastély. A rommá lett vár helyén a XVI. században reneszánsz várkastélyt építettek a birtok gazdái, melyet a XVIII. században barokk stílusban újítottak fel, majd a múlt században a romantika jegyében ismét átépítettek. A néhány éve befejeződött renoválás átmentette az egyes stílusok jegyeit. A barokk homlokzat két szfinx őrizte kapuján keresztül jutunk a négyszögletes udvarba, melynek közepén hatalmas platánfa áll. A nyugati oldalon neogótikus, nyitott folyosó (XIX. századi. A homlokzatba épített dombormű a reneszánsz kor emléke. Említésre méltó még a barokk díszlépcső, a "sala terrena" és a kastélykápolna. Az épületben jelenleg a Művészeti Alap alkotóháza működik. A kastélyparkban ismeretlen művész kentaurszobra áll, melyet a héderváriak "ördögszobornak" neveznek.
Kastélypark (természetvédelmi terület). 17 hold
területű, eredetileg francia jellegű volt. A múlt század közepén a tájképhez
jobban igazodó angol parkká alakították. Elsősorban honos fákkal ültették be, de
találunk távoli egzotikus növényeket is. A parkban: tiszafák, fenyők, fehérnyár,
kínai páfrányfenyő, amerikai tulipánfa stb.
Boldogasszony-temetőkápolna (műemlék jellegű). Gótikus. XIII. századi eredetű, melyet a XV. században átépítettek. Az 1780-as években az északi oldalra úgynevezett lorettói kápolnát építettek. Mellette díszes, nagyméretű urna áll, melyben korábban Khuen-Héderváry Károly szívét helyezték el. Az oltáron látható Szűz Máriának, a magyarok Nagyasszonyának több mint 500 éves faszobra. A temetőkert védett. A templom mellett hatalmas kocsányos tölgyfa (védett). A néphit - alaptalanul - Árpád fájának tartja, kora 700 évre becsülhető (kerülete 710, átmérője 230 cm, magassága 14 m). A tölgyfa mellett található a Khuen-Héderváry család felújított kriptája.
Szent Mihály plébániatemplom (műemlék jellegű). A nyújtott alaprajzú, belső pilléres, boltozott templom egyike kevés korabarokk emlékeinknek. A templombelső kiemelkedő értéke az északi hajófal mellett álló vörösmárvány keresztelőkút. A Héderváry-címeres márvány medence készíttetője feltehetően Héderváry Lőrinc nádor volt, 1439 körül. Rokokó mellékoltár és szószék a XVIII. század közepéről. A kapubejárat fölötti falfülkékben Szent Flórián és Szent Vendel szobrai állnak (svájci népviseletben!), XVIII. század.
Peregrinus kápolna. Szent Peregrinusnak, a lábfájósok és vándorok védőszentjének emlékére épült. A nyolcszögletű kápolna faragott kőkeretes kapujával érdekes látvány.
Kont emlékhely. A kastélytól kb. 5 percnyi távolságra található. A Darnózselire vezető úttól, nyírfákkal szegélyezett patakparti ösvényen a piros L jelzésen haladva érhetjük el a híres Kont-fa helyén épült építményt. (A monda szerint Héderváry Kont István társaival a fa alatt szőtte összeesküvésének terveit Zsigmond király ellen.) Ma már a fa nem látható.