![[ArraboNet Honlap]](/pic/arrabonet_emblema.gif){kind=small}
A város központjában találjuk a szépen parkosított Fő teret és a volt Esterházy-kastélyt (Műemlék). A díszítésében egyszerű, monumentális épület ma Kapuvár központjának domináns része, kiemelkedő műemléke. Elődje a XII. századi "Kapu" vára, melynek első átépítését Nádasdy Tamás kezdte meg 1542-ben. A védelmi funkció fokozása érdekében Nádasdy Ferenc országbíró az 1660-as évek végén tornyokat, bástyákat építtetett rá. A vár képét a XVII. század végéből ismerjük: a fennmaradt metszet a négyszögletes erődítmény sarkain négy, csúcsban kiszögellő bástyát, a bejáratnál a várárok felett hidat ábrázol. A Rákóczi szabadságharcban megrongálódott erődítmény helyére 1730 körül kastély épült, termeiben uradalmi hivatalok kaptak helyet, védelmi funkciója ezzel megszűnt. Jelenleg is ebben a formájában látható; helyreállítása 19-ban fejeződött be.
Főbejárata a nyugati oldalon található. Előtte a régi
várárkot átívelő hidat töltéssel pótolták. A tér felőli végében áll Nepomuki
Szent János szobra (1750 körüli szobor másolata). A nyugati homlokzat
oldalrizalitos, a középső falszakaszt lizénák tagolják. Az emeleti ablakok alatt
négylevelű lóheredíszek sorakoznak. A középtengelyben kőkeretes, félköríves kapu
nyílik. Az épület földszintjén és emeletén a Polgármesteri Hivatal és más
városi intézmények kaptak helyet. A földszint egy részét foglalja el a Rábaközi
Múzeum (bejárata a déli oldalról).
Megtalálható: Fő tér 1.
Látogatható: a nyitvatartási idők alatt.
Jelentősebb látnivaló: 40 perc.
Római katolikus Szent Anna-templom (Műemlék jellegű). Többszöri pusztulás és újjáépítés után mai eklektikus formája 1884-ből maradt fenn. A középrizalitos déli homlokzatból 32 méter magasságú tornya magasodik ki, mely nyolcszögletű kupolával zárul. A középrizalit két sarkán kisméretű tornyok nyúlnak a magasba. A templombelsőben a főhajó háromszakaszos, középen nagyméretű kupolával. A mennyezetet művészi festmények ékesítik. A jobb oldali mellékhajóban sziklabarlangszerű lourdes-i oltár látható.
Megtalálható: A templom előtt baloldalt, Fő tér.
Szabadon megtekinthető.
Kisebb értékű vagy méretű látnivaló: 2 perc.
Az első teremben a Kapuváron és a környék közöségeiben feltárt régészeti leletek tekinthetők meg. Az őskori, kelta, római, avar, kora- és későközépkori használati eszközök a gyüjtöterület tárgyi, szellemi kulturáját dokumentálják. A XIX-XX. század kézmüiparának emlékeit céhládák, mestermunkák, mérőeszközök, szerszámok idézik fel.
A második kiállitóteremben a Rábaközi Muzeum iparmüvészeti és képzömüvészeti gyüjteményének kiemelkedő darabjai láthatók. A festett barokk faszobrok, a magánáhitat diszes , igényesen készitett tárgyai arról tanuskodnak, hogy alkotóik a provinciális szintet tulhaladva tudták kifejezni saját és környezetük hitét. A teremben elhelyezett XIX. századi butorok a környékbeli köznemesség környezetét idézik.
A harmadik teremben a századforduló Kapuváron jellemző lakáskulturáját, viseletét, a háztartás eszközeit tekintheti meg a látogató. Itt kapnak helyet a pásztorfafaragások, ajándéknak készült diszes emléktárgyak.
A negyedik kiállitóteremben láthatók Pátzay Pál bronz és terrakotta alkotásai, a családhoz kapcsolódó dokumentumok, a müvész nyomtatásban magjelent irásai, valamint környezetének néhány tárgya.
A Rábaközi Muzeumban rendezett időszaki kiállítás minden évben
május 1-től szeptember 31-ig látogathatók.
1999. szeptember 31-ig tekinthető meg az Áhitat koszoruja cimű kiállitás. A
történeti és néprajzi gyüjtemény magánáhitathoz kapcsolódó tárgyai a téma, az
anyag és a forma rendkivüli változatosságát dokumentálják.
(hagyományőrző és - feldolgozó; felnőtt)
Programjukban szerepel: kapuvári lakodalmas (menyasszony kikéréstől a
menyasszonytáncig), kapuvári verbunk és csárdás, dunántúli ugrós, szatmári,
kalocsai táncok, pásztortánc, bagi verbunk, csárdás és páros.
Előzetes megbeszélés után fellépést vállalnak.
Kapcsolattartó személy: Göndöcs Ferenc
9330 Kapuvár, Felsőmező u.10., tel.: 96/243-016, 60/372-094.
(hagyományőrző)
Repertoáruk: rábaközi és kapuvári táncok: hívogató, lányok-legények,
rábaközi táncok, legényes, leánytánc, páros, sarkantyús, kapuvári lakodalmas
(menyasszony- öltöztetés, menyasszony-vőlegény kikérés, menyasszony-tánc, verbunk,
csárdás). A táncok eredeti kapuvári népviseletben kerülnek bemutatásra.
Megbeszélés után fellépést vállalnak.
Kapcsolattartó személy: Nagy István
A terület leírása: az egykori gazdatiszti épület, majd
iskola ma a Hanság kialakulását, élővilágát és kultúrtörténeti emlékeit
bemutató múzeumként funkcionál. Parkjában az egykori gőzgépek és a nyolcvanas
években megszüntetett kisvasút megőrzött kocsijai láthatók.
-Túravezetés kérése a Nemzeti
Park területeire: Király-tó; "Csíkos Égeres"; égerláperdő;
Esterházy Madárvárta megtekintése (múzeum); hansági láprétek élővilága.
Csoportok előzetes bejelntkezésével.
tulajdonos: Kapuvári HE
