![[ArraboNet Honlap]](/pic/arrabonet_emblema.gif){kind=small}
Az óvári vár (műemlék). Középkori (XI-XIII. századi)
eredetű, és valószínűleg római épületek maradványaira építették. Szabálytalan
négyszög alaprajzú. Valaha négy saroktornya volt, de ezek közül csak kettő
látszik, mert az 1810-es átépítés során a két északi torony a második emelet
ráépítése során a Magyaróvári rész beleolvadt az épületbe. Az épületegyüttest
még a XVII. században barokkizálták. A régi felvonóhíd helyén - a Malom csatorna
fölött - ma tömör mellvéddel ellátott többpilléres téglahídon juthatunk el a
várkapuhoz. A kapu mintegy 10 m hosszú, dongaboltozatos alagútszerű építmény.
Boltozatának záróköve XV. századi építésről árulkodik. Az oldalfalakban 7
gótikus ülőfülke található. A kapuőrség egykori őrszobái még ma is láthatóak.
A várkapu tetejéről körülnézve kivehetjük a régi várárok ma is meglévő
nyomait. A várudvar közepén található a már említett négyszög alaprajzú vár. A
belső udvar sarkában látható a neves osztrák költő, Nikolaus Lenau 1822-23-ban itt
folytatott tanulmányainak emlékét őrző faragott kőpad. A várban ma az
Agrártudományi Egyetem működik, valamint az egyetem történetét és a Szigetköz
növény- és állatvilágát bemutató kiállítás kapott helyet. A belső udvar falain
körben az intézet neves személyeinek domborművei láthatóak.
Sóház (műemlék). Helyén a XVI-XVII. században a vár
egyik bástyája állt, melyre 1690-1780 között a kapucinusok rendházukat és
templomukat építették. 1787-től, a kapucinusok feloszlatásával az épületet
sóraktárnak, majd laktanyának használták. Barokk épület, klasszicista homlokzattal
(XIX. század eleje). Jelenleg lakóház.
Lourdes-i kápolna (műemlék jellegű). 1883-ban épült
neogót stílusban. Szentélyének falai sziklabarlang szerű kiképzésűek.
Lenau-ház (műemlék jellegű). Romantikus lakóház. Ebben
az épületben lakott a neves osztrák költő, Nikolaus Lenau. A házon dombormű őrzi
emlékét.
Mayr-ház (műemlék). Egyemeletes XVII. századi barokk
lakóház. Sarokerkélye kőgyámos, kapualja boltozott. Udvarának emeleti részén a
reneszánszra utaló kosáríves loggia látható.
Drasskovich-Hegedűs-ház (műemlék). XVIII. századi barokk
udvari része eredeti, de homlokzatát később átépítették. A ház leghangulatosabb
része a földszinti és emeleti árkádos, csehsüvegboltozatos folyosó.
Fekete Sas Szálló és Vendéglő (városképi vagy faluképi
jelentőségű). Nagy múltra tekinthet vissza, már az 1600-as években ismert
vendégfogadó volt. A hagyomány szerint Bethlen Gábor fejedelem is megszállt benne
1619-ben. A XIX. század végén átépítették eklektikus stílusban.
Régi Megyeháza (műemlék jellegű). A mai Városháza az
1891-ben lebontott régi megyeháza és harmincadház helyén épült. A neoreneszánsz
stílusú épület ebben a funkcióban 1924 óta, Moson megye megszűnésével, működik.
Udvari egyemeletes szárnya XVIII. századi eredetű barokk építmény. Épületének
falain, oszlopain, emléktáblák láthatóak. Az egyik Napóleon 1809. augusztus 31. és
szeptember 1. között a városon történő átvonulását örökíti meg. Egy másik
pedig az osztrák-francia békekötési tárgyalást, mely 1809. augusztus 17. és
szeptember 27. között zajlott a megyeházán. Szintén tábla hirdeti a Magyar Nemzeti
Tanács 1956. október 26-i megalakulásának emlékét.
Cselley-ház (műemlék). Az épület XIV-XV. századi
gótikus alapokon nyugszik, reneszánsz kőkeretes ablakai és erkélymaradványai ma is
láthatóak. A ház fénykora Mátyás király idejére esett. A XVIII. századi barokk
átalakítás után a XIX. században a tetőzetet és a homlokzatot eklektikus stílusban
átépítették. Hátsó homlokzati fülkéjében Szentháromság-szoborcsoport
helyezkedik el. Boltozatos kapualjából kétszárnyas, szép vasrácsos ajtón jutunk az
emeletre. A szobák boltozata stukkódíszes. Jelenleg múzeum.
Wallisch-ház (műemlék). Ez a város egyik legrégebbi
lakóháza. Valószínűleg középkori épület alapjaira épült a XVI. században. Mai
klasszicista formáját a XVIII. században nyerte. Kapualjában barokk pinceajtókat,
lépcsőházában klasszicista vaskorlátot láthatunk. Homlokzatán XVI-XVIII. századi
falfestésmaradványok.
Régi Városháza (műemlék jellegű). 1827-ben emelt
klasszicista épület. Városház utcai homlokzatán a timpanonban Magyaróvár régi
címere látható. Az emeleti nagyteremben választották Széchenyi Istvánt a megyei
rendek országgyűlési képviselővé 1847-ben. Eskütételének emlékét az épületen
elhelyezett dombormű hirdeti. Földszintjét ma a Széchenyi Üzletház és Söröző
foglalja el.
Volt piarista rendház és gimnázium (műemlék). Több XVII.
századi házból építették össze a XVIII. században. A barokk huszártornyos
épületet 1838-ban átalakították, ekkor kapta klasszicista homlokzatát és
lépcsőházát. Ma a Piarista Általános Iskola és Gimnáziumé.
Habsburg-ház (műemlék). Az egyemeletes épület egykor a
Habsburgok főhercegi kastélya volt. Fő úti része XVIII. századi barokk stílusú,
hangulatos, árkádos udvarral. A ház a XIX. században nyerte el mai alakját, jelenleg
kollégium. Lakói voltak: 1847. októberében itt szállt meg Széchenyi István,
1848-ban a pákozdi csata után a menekülő Jellasich horvát bán töltött itt néhány
napot. 1848. október 23-án Kossuth Lajos szállt meg benne, és az erkélyszoba
ablakából beszélt több ezer Moson megyei fegyveres paraszthoz, akik a téren zászlaja
alá gyülekeztek. Az esemény emlékét domborműves márványtábla örökíti meg a
sarokerkélyen.
Nepomuki Szent János-szobor (műemlék). 1744-ben készült,
három mellékalakos barokk műemlék. Talapzatán palermói Szent Rozália domborműve
látható. A város legszebb barokk emléke.
Lucsonyi Szent Anna-kápolna (műemlék jellegű). 1713-ban
épült a pestisjárványtól való megszabadulás emlékére. A fatornyú kápolna
bejárata feletti kis fülkében művészi Mária-szobor van elhelyezve.
Lucsony utcai földszintes barokk parasztházak, a régi
Lucsony falucska épületei. Lucsony u. 12. (műemlék jellegű) lakóház, népies
barokk, XVIII. század.
Római katolikus plébániatemplom (műemlék). Középkori
eredetű barokk építmény. Helyén már a középkorban templom állt, mely a török
időkben többször is elpusztult. Mai szépségét az 1777-1787-es átépítéssel nyerte
el. Tornyát 1802-ben átépítették. Berendezése ugyancsak barokk, XVIII. századi. A
templom márvány főoltára 1772-ben készült, melyet a fából faragott négy szent
aranyozott szobra egészíti ki. Barokk falképei Schellmayer Ferenc alkotásai.
Római katolikus plébániaház (műemlék). XVIII. századi
barokk épület,1804-ben átépítve.
Lakóház (műemlék jellegű). XVIII. századi eredetű,
barokk stílusú épület. Homlokzata átalakítva, kapualjának boltozata szép
stukkódíszes. Földszintje ma üzletház.
Evangélikus templom (műemlék jellegű). 1884 körüli,
neogót stílusú. A templomhajóban helyezték el Huszár Gál protestáns lelkész,
író, zsoltárköltő és nyomdász emléktábláját.
Barokk temetőkápolna. 1774-ben épült, majd homlokzatát
és tornyát 1872-ben romantikussá építették át. A temetőben sok barokk és
klasszicista síremlék látható. Köztük van Soós János kecskeméti nemzetőrhuszár
klasszicista síremléke, aki a Jellasich horvátjai ellen 1848 októberében vívott
óvári csatában halt hősi halált.
Egykori városi malom (műemlék). Az 1600 körüli helyén
1754-ben új, korszerűbb malom épült barokk stílusban, mely 1949-ig üzemelt.
Saroktornyának homlokzati fülkéjében Szent Flórián barokk szobra látható. Jelenleg
Szent Flórián Szálloda és Étterem. Mellette a Lajta-híd mellvédjén Nepomuki
Szent János barokk szobra áll.
Hansági Múzeum. Klasszicista épületét Höhnel Béla
magyaróvári építőmester építtette 1913-ban. Előtte 1848-as emlékmű.
Földszintes lakóház (műemlék jellegű). Barokk eredetét
a kosáríves kapu zárókövén található 1786-os évszám is elárulja. Kapualja
csehsüveg-boltozatos. Az udvar jobb oldali szárnyában eredeti boltozott tornác van,
négy kosáríves nyílással és falazott pillérekkel. Ma Szociális Foglalkoztató és
Idősek Klubja.
Rozália-kápolna (műemlék jellegű). Helyén a XVIII.
század elején építettek először kápolnát, egy pestisjárvány megszűntének
emlékére. A jelenlegi a XIX. század végén épült eklektikus stílusban.
A volt Korona Szálló (műemlék). Kapujának gazdagon
díszített kőkeretében domborműves címer látható, 1727-es évszámmal. Barokk
épület, ma lakóház.
Barokk lakóház (műemlék jellegű). Az épület 17fi0
táján épült. Boltozott kapuján át megtekinthetjük udvari szárnyának barokk
tornácát. Átalakított homlokzata klasszicizáló, 1810-20 körüli.
Volt Fehér Ló Szálló (műemlék jellegű). Barokk
eredetű, romantikus stílusú emeletes épület, homlokzata késő klasszicista. Jelenleg
lakóház és mozi.
Mosoni római katolikus plébániatemplom (műemlék
jellegű). Barokk stílusban épült az 1750-es években, de századunk első
évtizedében homlokzatát neobarokkizálták. Belső berendezése, a rokokó oltárok, a
szószék és a gyóntatószék kellemes összhangban vannak (XVIII. század).
