![]()
A település fölött magasodó dombon található látnivalók:
Az apátsági templom eredetijét, a X-XIII. századi román kori épületet gótikus stílusban alakították át 1486-ban, majd a XVI. században bővítették. Legszebb és legértékesebb építészeti részletei ebből a korból maradtak ránk. A török idők dúlásai nyomán a XVIII. század első felében jelentősen átépítették, barokkizálták. A messzire látszó, jellegzetes templomépület mai külsejét a XIX. századi, klasszicista stílusú építkezések határozzák meg. A nyugati, impozáns homlokzat, középen az 55 m magas toronyépülettel és főkönyvtárral 1824-1836 között épült, Packh János és Engel Ferenc tervei szerint. A torony homlokzatán látható nagyméretű, aranyozott, festett üvegekből álló szép mozaikképet Róth Miksa készítette 1909-ben, témája: Pannonhalma kettős alapítása. A bazilika stílusú templom téglalap alakú, kelet-nyugati fekvésű, hosszúkás elrendeződésű. Az oszlopsorok fő- és mellékhajókra tagolják, s a főhajó annyira a mellékhajók fölé emelkedik, hogy az oldalablakokon közvetlen világítást kap. A XV. században épültek az északi oldalkápolnák. Egyedülálló érték a cseppkőboltozatos Szent Benedek-kápolna és a Szűz Mária-kápolna szépen faragott reneszánsz kapuja. A szentély csillag alakú, hálóboltozatos. A templom berendezési tárgyait a XIX. század hatvanas, hetvenes éveiből származnak. A márvány főoltár és a szószék a soproni Stornó Ferenc tervei szerint készültek.

A szentély alatt húzódó altemplom majdnem teljesen eredetiben
maradt fenn a XIII. századból. A kora gótika mesterműve. Figyelemre méltó az
oszlopfők, gyámkövek és zárókövek díszítése. Mindegyiken más kőfaragás
látható.
A déli oldalról vezet ki a díszkapu (porta speciosa) a monostor középkori részeibe,
így a templomhoz közvetlenül kapcsolódó kerengőbe. A gyönyörű későromán
kapukompozíció levélindás ívei öt-öt kettős oszlopon emelkednek, az oszlopfők
díszesen faragottak.
A késő gótikus kolostorépítészet értékes emléke az 1480-as években épült, bordákkal és gyámkövekkel díszített kerengő. A gyámköveken ember-, állat- és növényfigurákat láthatunk, melyek a bűnöket és az erényeket szimbolikusan ábrázolják. A kerengőből összekötő folyosó vezet az "újabb" monostorépületbe (1734-1832), melynek különleges szépségű látnivalója az 1734-ben épült barokk ebédlő. A körbezárt udvarban a 11 m mély középkori ciszterna és a napóra érdemel figyelmet.
A toronyépítmény klasszicista stílusa cseng vissza az északnyugati sarkon erősen kiugró, 1824-27 között épült műemlék könyvtárépület homlokzatán is. A hatalmas méretű empire stílusú könyvtártermet 36 márványozott jón faoszlop futja körbe. Ezek tartják a faragott karzatot, míg a falat 150 faragott cseresznyefa szekrény takarja. A mennyezet falképén (1830) Minerva, a tudomány istenasszonya trónol az Olümposz felhőiben. Szürkével festett képek ábrázolják az ókor nagy bölcselőit, íróit, költőit, valamint a magyar történelem, irodalom és tudomány nagyságait. További műemlék a XVIII. századi főapáti épületszárny és a többi kolostor-épületszárny. A felsorolt épületeket a magas középkori várfal fogja közre, a szárnyakat belső udvarok bontják meg. A déli falra épített gimnázium és nevelőotthon 1939-43-ból származik.
Arborétum (természetvédelmi terület), főapátsági park, parkerdő. A főapátság parkjában kerti ház centrális manzárdtetővel (műemlék jellegű), barokk, XVIII. század.
Milleniumi emlékmű (1896). Az apátságtól délre elhelyezkedő mesterségesen megmagasított dombon látható, klasszicizáló homlokzatú, kerek kupolás épület. Bejáratát négy oszlopon nyugvó timpanon uralja, melyben Bezerédj Gyula szobrászművész „Életünket a hazáért" jelképes domborműve helyezkedik el. Kupolájában Aba Novák Vilmos freskói.
Boldogasszony-kápolna. Az egykori tarisznyavár helyén épült barokk (XVIII. század), majd romantikus stílusban megújítva 1865-ben. Kis harangtoronnyal, a homlokzat szélein barokk vázákkal, üres homlokzati falfülkékkel készült, belsejét diadalív választja el a szentélytől. A barokk fő- és mellékoltárokat Dorffmeister István készítette 1786-ban. A főoltárkép Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. Szószéke klasszicista stílusú. 1724 óta a helyi bencések temetkezőhelye. Kis dombon áll, melyre lépcsősor vezet fel.
Pannonhalmi Kálvária
(műemlék jellegű). Épült 1720-24 között, mai helyén 1896 óta áll. A kőből
faragott szoborcsoport témája: Krisztus a kereszten; Mária és Szent János szobraival.
Kilátótorony: a dombvonulat déli folytatásaként, jelzett turistaúton, néhány száz méter után érjük el a fából épült kilátót. Tetejéről szép panorámában gyönyörködhetünk.
A település központi részének látnivalói:
Római katolikus templom. XII. századi eredetű,1734-ben és 1880-ban átalakítva, az 1960-as években teljesen átépítve.
Majorsági épületegyüttes, volt apátsági majorság (műemlék jellegű), barokk, XVIII. század közepe. Iroda és lakóház. Udvarán és egyes épületrészeiben a Mezőgazdasági, Borászati, Termelő és Kereskedő Szövetkezet rendezkedett be. A szövetkezet a hegy gyomrába vájt nagy kiterjedésű pincerendszerrel rendelkezik. Az egyedülálló látványosság előzetes bejelentkezésre megtekinthető.
Volt apátsági magtár (műemlék jellegű). A majorsági épülettel szembeni emeletes téglaépület.
A Zászlótartó-emlékmű (1940) fákkal borított, parkosított háromszög alakú téren látható. Tégla talapzaton kovácsoltvas zászlótartó magasodik, csúcsán kereszttel, talapzatán díszes kiképzéssel. Felirata: „Isten, áldd meg a magyart!". Zászlós István szobrászművész és Schima Bandi iparművész alkotása.
Volt Szt. Vince zárda (műemlék jellegű), barokk, XVIII. század. Jelenleg napköziotthon és óvoda.
A temetőben:
Radnóti Emlékhely. A téglagyár területén töltötte utolsó éjszakáját 1944 novemberében Radnóti Miklós költő. A felépített kemencében őt ábrázolja a fekvő bronzszobor, arcán az erőltetett menet gyötrelmeit, az igazságtalan meghurcolás kínjait hirdető vonásokkal (Meszlényi János szobrászművész alkotása - 1983).
Talapzaton álló Mária-szobor ( 1914).
Pannonhalmi Főapátság
Vár 1.
Tel. : 96/470-021
Látogatható: csak helyi tárlatvezető kíséretében. Vasárnap és egyházi ünnepnap
délelőtt a templomban szentmise van. Ekkor csak a könyvtár és a képtár
látogatható. Hétfő szünnap.
Egyéni látogatóknak tárlatvezetés indul:
- november 12.-március 20. között magyar nyelven 10, 11, 13, 14 és 15 órakor;
- március 21.-május 30. és október 1.-november 11 között magyar nyelven 9,10,
11,13,14,15 és 16 órakor, idegen nyelven 11 és 13 órakor;
- június 1.-szeptember 30. között magyar nyelven 9, 10, 11, 13, 14, 15, 16 és 17
órakor (vasárnap az utolsó vezetés 16 órakor indul), idegen nyelven 11 és 13
órakor.
Csoportok tárlatvezetése az érkezés után a lehetőségekhez képest azonnal indul.
A „vár" keleti oldalán - az ide vezető utak találkozásánál kőkereszt áll. Vele szemben nagyméretű, kovácsoltvas (130 szimbólummal díszített) kapun átjutunk a vár területére. A bejárattól indul a közel 1 órás vezetés. A páratlan látnivalót nyújtó „ezeréves apátság" nemcsak építészeti jelentőséggel bír, hanem sokoldalú kiállításaival és gyűjteményeivel egyedülálló kultúrtörténeti emlékeket tár a látogató elé.
- Helytörténeti-régészeti kiállítás (a könyvtár
előterében)
Az itt elhelyezett vitrinekben a településen és annak környékén talált tárgyi
emlékeket állították ki. A leletek többsége a kő-, bronz- és vaskorból, a római
korból, a népvándorlás idejéből és a török korból származik. Híresek az
oklevélmásolatok, melyek közül az egyik az 1001-böl származó pannonhalmi
alapítólevél másolata az alapító I. István király aláírásával (Stephanus Rex).
A másik az 1055-ös tihanyi alapítólevél fotokópiája.
- Műemlék könyvtár
Gyönyörű belső berendezése és festése mellett az igazi érték a könyvtári
gyűjtemény. Számos könyvritkasággal rendelkezik: 30 kódex az 1200-1600 közötti
időszakból (Pannonhalmi Kódex a XV. század végéről, Forgács-kódex 1516-ból,
Tihanyi Kódex 1530 körül), 260 ősnyomtatvány és számos más ritkaság.
Állományával, mely jelenleg kb. 360 ezer kötetet tartalmaz, a világ legnagyobb
bencés gyűjteménye.

- Apátsági Képtár
A kiállított kb. 30 festmény között holland és flamand, olasz, spanyol, francia,
német és osztrák művészek alkotásai láthatók. A gyűjtemény leghíresebb darabja
a németalföldi David Teniers „Brüsszeli búcsú" című festménye. A magyar
művészetet Barabás Miklós, Donát János és Jakobey Károly portréi képviselik.
A várból kifelé tartva a nyugat felé néző mellvéd falas bástyasétányról
gyönyörködhetünk a mélyben elterülő faluban és a távolabb meghúzódó sokorói
dombok változatos látképében. A vezetés befejeztével kívülről is járjuk körül
az évszázados falukat, melyeknek török ostromáról a várfalba fúródott
ágyúgolyók tanúskodnak.
A pannonhalmi TSZ pincerendszere
„Szent Márton hegyének" - melynek tetején az ősi apátság falai állnak -
belseje különleges látnivalót rejt magában. A néphagyomány szerint a hegy gyomrába
vájt, nagy kiterjedésű pincerendszer 1000 éves múltra tekint vissza. A földalatti
járatokban jelenleg is boroshordók szunnyadnak. Az állandóan 11 oC
körüli hőmérséklet óvja, a nemespenész érleli az új- és óborokat. A 20 és 50
hektoliter közötti űrtartalmú hordók 13 „utcában", összesen 500 m hosszan
sorakoznak egymás mellett.
Megtalálható: Pannonhalma, Mátyás király u. 1-3.
A pannonhalmi Mezőgazdasági, Borászati, Termelő és Kereskedő Szövetkezet
tulajdonában lévő pince előzetes bejelentkezésre látogatható, tel.: 96/470-160,
470-161.
Mezőgazdasági, Borászati, Termelő és Kereskedő Szövetkezet
Mátyás király u. 1-3. Tel.: 96/470-160, 470-161