Múzeumok, helytörténeti gyűjtemények

Galgóczi Erzsébet Emlékszoba
Bezerédj Kastély, Győri u. 94.
Nyitvatartás: keddtől péntekig 14-18 óráig, szombaton előzetes bejelentkezésre, tel.: 96/449-012; hétfő szünnap.

A ménfőcsanaki Bezerédj Kastélyban 1991. május 17. óta Galgóczi Erzsébet emlékét idéző kiállítás látható.
Az emlékszoba az írónő hagyatékából létesült, amely úgy idézi fel alakját és munkásságát, hogy megjelenteti környezetét is, amelyben az utolsó tizenöt évben élt. Az 1804-ben épült barokk kastély egy száz négyzetméteres boltíves, tágas helyiségében van az emlékszoba. Egyik oldalán a Galgóczi parasztszobáját idéző tárgyak, a másik oldalán dolgozószobájának berendezése láthatók.
Középen a tárlókban a rövid, de termékeny évek eredményei: különféle dokumentumok, kéziratok, a megbecsülés tárgyi bizonyítékai, a. tüntetések és a megjelent kötetek, kiemelve az életmű főbb állomásait.
Galgóczi Erzsébet író, dramaturg Ménfőn született 1930. augusztus 27-én, Ménfőcsanakon halt meg 1989. május 20-án. Összesen 21 kötete jelent meg. Írt riportokat, novellákat, regényeket, filmforgatókönyveket. Művei 39 országban jelentek meg 31 nyelven.

Helytörténeti és régészeti gyűjtemény
Fő u. 10.
Látogatás: kulcs Kovács Józsefnél (Hegyalja u. 44.), előzetes bejelentkezés a Polgármesteri Hivatalnál, tel.: 96/378-232

A település Győr felé eső, kispéci részén, az evangélikus templommal szemközt található az 1994-ben, Németh Gyula tervei szerint készített, tetszetős külsejű épület. Itt kapott helyet az az országosan is kiemelkedő értékű régészeti és helytörténeti gyűjtemény, amely Kovács József, helybéli tanító úr több évtizedes munkájának eredménye. Nagyon gazdag az ásatásokból származó gyűjtemény, melyben a kőkorszaki csont- és csiszolt kőeszközöktől a bronzkori és római idők beli tárgyi emlékeken át a török fegyverekig sokféle érdekes leletet megtalálunk. A kiállítás méltán legértékesebb darabja egy viking kard (32 oldalas múzeológiai tanulmány készült róla), feltehetően az egykor itt élt besenyők szerezték, vagy kapták ajándékba.

A magyar történeti emlékeket népvándorlás- honfoglalás kori kengyelek, fegyverek és edények képviselik, de sok a múlt századi, e század eleji használati tárgy is. Látható itt egy kovácsműhely teljes felszerelése, prés 1798-ból, faeke, tulipános láda, csizmahúzó (1762), tűzgyújtó eszközök, stb. Értékes a pénzgyűjtemény, melyben még római érmék is találhatók.
A kiállítás jelentőségét tovább növeli, hogy a leletek szinte mind a falu területéről és környékéről származnak. Szemlélődésünk hangulatát pedig az a bemutatási mód biztosítja, melyet a tárlók között járva "megélhetünk": a nyugdíjas tanár úr, aki gyűjtő és tárlatvezető is egyben, minden tárgy eredetéről tud mesélni, sőt kézbe is adja a leleteket a látogatóknak.

Pannonhalmi Főapátság
Vár 1.
Tel. : 96/470-021
Látogatható: csak helyi tárlatvezető kíséretében. Vasárnap és egyházi ünnepnap délelőtt a templomban szentmise van. Ekkor csak a könyvtár és a képtár látogatható. Hétfő szünnap.
Egyéni látogatóknak tárlatvezetés indul:
- november 12.-március 20. között magyar nyelven 10, 11, 13, 14 és 15 órakor;
- március 21.-május 30. és október 1.-november 11 között magyar nyelven 9,10, 11,13,14,15 és 16 órakor, idegen nyelven 11 és 13 órakor;
- június 1.-szeptember 30. között magyar nyelven 9, 10, 11, 13, 14, 15, 16 és 17 órakor (vasárnap az utolsó vezetés 16 órakor indul), idegen nyelven 11 és 13 órakor.
Csoportok tárlatvezetése az érkezés után a lehetőségekhez képest azonnal indul.

A „vár" keleti oldalán - az ide vezető utak találkozásánál kőkereszt áll. Vele szemben nagyméretű, kovácsoltvas (130 szimbólummal díszített) kapun átjutunk a vár területére. A bejárattól indul a közel 1 órás vezetés. A páratlan látnivalót nyújtó „ezeréves apátság" nemcsak építészeti jelentőséggel bír, hanem sokoldalú kiállításaival és gyűjteményeivel egyedülálló kultúrtörténeti emlékeket tár a látogató elé.

- Helytörténeti-régészeti kiállítás (a könyvtár előterében)
Az itt elhelyezett vitrinekben a településen és annak környékén talált tárgyi emlékeket állították ki. A leletek többsége a kő-, bronz- és vaskorból, a római korból, a népvándorlás idejéből és a török korból származik. Híresek az oklevélmásolatok, melyek közül az egyik az 1001-böl származó pannonhalmi alapítólevél másolata az alapító I. István király aláírásával (Stephanus Rex). A másik az 1055-ös tihanyi alapítólevél fotokópiája.

- Műemlék könyvtár
Gyönyörű belső berendezése és festése mellett az igazi érték a könyvtári gyűjtemény. Számos könyvritkasággal rendelkezik: 30 kódex az 1200-1600 közötti időszakból (Pannonhalmi Kódex a XV. század végéről, Forgács-kódex 1516-ból, Tihanyi Kódex 1530 körül), 260 ősnyomtatvány és számos más ritkaság. Állományával, mely jelenleg kb. 360 ezer kötetet tartalmaz, a világ legnagyobb bencés gyűjteménye.

- Apátsági Képtár
A kiállított kb. 30 festmény között holland és flamand, olasz, spanyol, francia, német és osztrák művészek alkotásai láthatók. A gyűjtemény leghíresebb darabja a németalföldi David Teniers „Brüsszeli búcsú" című festménye. A magyar művészetet Barabás Miklós, Donát János és Jakobey Károly portréi képviselik.
A várból kifelé tartva a nyugat felé néző mellvéd falas bástyasétányról gyönyörködhetünk a mélyben elterülő faluban és a távolabb meghúzódó sokorói dombok változatos látképében. A vezetés befejeztével kívülről is járjuk körül az évszázados falukat, melyeknek török ostromáról a várfalba fúródott ágyúgolyók tanúskodnak.

Kisfaludy Emlékszoba
Fő u. 129. (az Építőipari KSZ épületében)
Látogatható: munkanapokon 8.00.-tól 14.30.-ig, vagy egyéb időpontokban előzetes bejelentkezésre, tel. : 96/461-204, 461 -220

Kisfaludy Károly 1788-ban született Téten és 1830-ban hunyt el Budapesten. Kisfaludy Sándor testvéröccse költő, novella- és drámaíró, irodalomszervező, a magyar irodalmi romantika egyik kezdeményezője és későbbi kiemelkedő képviselője volt.
Téti szülőházát már évtizedekkel ezelőtt lebontották, ezért a helyi Kisszövetkezet irodaépületében alakították ki a jelenleg látható emlékszobát.
A kiállítás a győri Xantus J. Múzeum közreműködésével készült, Szuh László (1908-1984) gyűjteményének és levéltári dokumentumoknak a felhasználásával. A település neves kutatója mint nyugdíjas, pusztán érdeklődésének hódolva kutatta és gyűjtötte Tét és a Sokoróalja múltbéli relikviáit. Téten gyűjtött családi okiratokat, metszeteket, fotókat és a Kisfaludyak műveinek nagy részét.

A kiállított tárgyak 14 tárlóban kaptak helyet, melyből az 13. tárló a szülői házzal, a győri diákévekkel és a családdal kapcsolatos emlékanyagot tartalmazza. A további vitrineket nézegetve ízelítőt kaphatunk drámaírói munkásságából, vígjátékaiból, majd mindezt a balladák, elégiák, novellák és népdalok követik. A 10-13. tárlóban a később kialakult Kisfaludy-kultusz emlékeit, valamint a Budapesti Kisfaludy Társaság és a Győri Kisfaludy Irodalmi Kör anyagát láthatjuk. Az utolsó tárló a téti Irodalmi Kör, dalárda és színjátszás produktumait mutatja be. Ez a pezsgő irodalmi élet vitte és viszi ma is tovább az író nevét és szellemét. A tárló mellett találjuk Tóth Dezső Kisfaludy szoborportréját (1971).
A kijárat felé fordulva Rátkay Endre alkotásával búcsúzhatunk az író szellemiségétől. A Kisfaludy-triptychon a tanár-festőművész három egységből álló táblakép-sorozata. A szép alkotás felöleli Kisfaludy Károly életútjának és művészetének főbb állomásait.
Szuh László helyi műgyűjtői tevékenysége és emberi példája által a téti Kisfaludy-kultuszt és a honismereti mozgalmat jelenleg is újabb feladatokra ösztönzi.

Ez a dokumentum az © ArraboNet tulajdona. E-mail cím: webmaster@www.arrabonet.gyor.hu
A rendszer jelenleg fejlesztés alatt áll, az esetleges problémákért elnézésüket kérjük!